ÁSZF

Általános szerződési feltételek

A könyvelőiroda weboldalán felhasznált képek a https://freepik.com tulajdonát képezik,
melyhez díjmentes liszenszt biztosítanak azzal, hogy a honlapon feltüntetésre kerül a designed
by Pch.vector – Freepik.com link.

Tartalomjegyzék
1. BEVEZETŐ …………………………………………………………………………………………………………..3
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK…………………………………………………………………………3
3. A KÖNYVELŐ IRODA AZONOSÍTÓ ADATAI: ……………………………………………………..3
4. AZ ÁSZF HATÁLYA ……………………………………………………………………………………………..4
5. A KÖNYVELŐI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI…………………………………………………………4
5.1. Könyvviteli szolgáltatások……………………………………………………………………………………..4
5.1.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások…………………………4
5.1.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok……………………………5
5.2. Adózási szolgáltatások…………………………………………………………………………………………..5
5.2.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások ……………………………..5
5.2.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek……………………………..5
5.3. Bérügyviteli szolgáltatások…………………………………………………………………………………….6
5.3.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások ……………………….6
5.3.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok ………………………..6
5.4. Ügyfélszolgálat……………………………………………………………………………………………………..6
5.5. Tanácsadás…………………………………………………………………………………………………………..6
5.6. Állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt…………………………………………..7
5.7. Eseti képviselet …………………………………………………………………………………………………….7
5.8. Opcionális szolgáltatások ………………………………………………………………………………………..7
5.9. A szolgáltatások teljesítési helye……………………………………………………………………………….8
5.10. Jogi tájékoztatás …………………………………………………………………………………………………..8
5.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek ……………………………….8
5.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek………………………………………………..9
6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA,…………………………9
HATÁRIDŐK ……………………………………………………………………………………………………………9
7. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI……………………………………………………..12
8. KAPCSOLATTARTÓK………………………………………………………………………………………..12
9. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE…………………………………………………12
10. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME…………………………………………14
11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE…………………………….16
12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK………………………………………17
13. A KÖNYVELŐ IRODA FELELELŐSÉGE…………………………………………………………..18
14. ÉRTESÍTÉSEK…………………………………………………………………………………………………….19
15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE…………………………20
16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK …………………………………………………………………………………21
A KÖNYVELŐ IRODA DÍJSZABÁSA………………………………………………………………………23

1. BEVEZETŐ

A Könyvelő Iroda szolgáltatásainak egységes rendben, a feladatok összetettségéhez igazodó magas
szakmai színvonalon és felelősséggel való teljesítése szükségessé teszi olyan általános _ szabályok
megállapítását, melyek valamennyi könyvelési szerződés során a szolgáltatóra és az Ügyfélre is
kötelezőek. Ezt a célt szolgálják a Könyvelő Iroda Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban
rövidítve: ÁSZF) amelyhez képest a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti konkrét könyvelési szerződés
eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Könyvelő Iroda megnevezés alatt a továbbiakban az ASZF-ben azt a számviteli, könyvviteli
szolgáltatásra, adótanácsadásra jogosult egyéni vállalkozót, vagy gazdasági társaságot, egyéb
szervezetet kell érteni, aki az Ügyféllel könyvviteli, adózási szolgáltatás ellátására szerződést köt.

2. Ügyfél alatt a Könyvelő Irodával könyvelési szerződést kötő, a Számviteli törvény 3.§/1/ bekezdése
szerinti gazdálkodót (gazdasági társaság, szövetkezet, államháztartás szervezetei, egyéb szervezet stb.)
egyéni vállalkozót, természetes személyt kell érteni. Ügyfélnek minősül jogállásától, szervezeti
formájától függetlenül mindazon személy, aki a Könyvelő Iroda szolgáltatásait szerződő félként igénybe
veszi.

3. Könyvelési szerződés alatt az ÁSZF-ben azt az egyedi szerződést kell érteni, amelyet az Ügyfél a
könyvviteli és adózási szolgáltatások nyújtására köt a Könyvelő Irodával, és amely a jogviszonyukban
lehetővé teszi jelen Általános Szerződési Feltételek alkalmazását.

4. Felek alatt az ÁSZF-ben a Könyvelő Iroda és az Ügyfél értendő.

3. A KÖNYVELŐ IRODA AZONOSÍTÓ ADATAI:

Cégnév: Erdélyi Tímea Terézia Egyéni vállalkozó
Székhely: 8868 Letenye, Baross Gábor u. 21.
Adószám: 32061547-1-20
Nyilvántartási szám: 40272484
PM Regisztrációs szám: 198438
Képviselő: Erdélyi Tímea Terézia üzletgazdász, regisztrált
mérlegképes könyvelő vállalkozási szak, bér-és
társadalombiztosítási ügyintéző
Levelezési cím: 2220 Vecsés, Horthy István utca 5. 1. ajtó
Email cím: ugyintezes@timeakonyveles.com
Honlap cím: www.timeakonyveles.com

A könyvelőiroda weboldalán felhasznált képek a https://freepik.com tulajdonát képezik,melyhez díjmentes liszenszt biztosítanak azzal, hogy a honlapon feltüntetésre kerül a designed
by Pch.vector – Freepik.com link.

4. AZ ÁSZF HATÁLYA

4.1. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a Könyvelő Iroda és az Ügyfél közötti minden szerződéses
kapcsolatra, amelynek keretében a Könyvelő Iroda a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt az
Ügyfél részére a Könyvelési szerződés alapján.

4.2. Az ÁSZF rendelkezései a Polgári Törvénykönyv szerint általános szerződési feltételeknek
minősülnek.
Ha az általános szerződési feltétel és az Ügyféllel megkötött Könyvelési szerződés más feltétele
egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

4.3. A Könyvelő Iroda jogosult az ÁSZF-t egyoldalúan módosítani. A módosítást papíralapon, vagy
elektronikus úton köteles az Ügyfélnek megküldeni, és az elfogadottnak tekintendő, amennyiben a
megküldéstől számított 30 napon belül az Ügyfél nem kifogásolta.

4.4. A Könyvelő Iroda biztosítja, hogy az Ügyfél az ÁSZF, illetve jövőbeni módosításai tartalmát
megismerje. E célból a Könyvelési szerződés megkötésekor a Könyvelő Iroda a hatályos Szabályzatot
okirati formában az Ügyfélnek átadja, vagy részére elektronikus dokumentumként az ÁSZF-t
elektronikus úton megküldi. Az átvétel aláírásával az Ügyfél igazolja, hogy az ÁSZF tartalmát
megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta. Ugyanilyen hatálya van a Szabályzatot tartalmazó
elektronikus dokumentumnak az Ügyfél e-mail címére történő elküldésének, amennyiben az Ügyfél a
Szabályzat tartalmát az elküldéstől számított 30 napon belül nem kifogásolta. A hatályos ÁSZF -t a
Könyvelő Iroda a honlapján és az Ügyfélszolgálatán elhelyezi és azt kérésre az Ügyfél rendelkezésére
bocsátja.

4.5. A Könyvelő Iroda és az Ügyfél jogviszonyában a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok
alkalmazandók

5. A KÖNYVELŐI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI

A Könyvelő Iroda könyvviteli és adózási szolgáltatásokat nyújt az Ügyfél részére, ezzel közreműködik
az Ügyfelet terhelő egyes számviteli és adókötelezettségek teljesítésében. A szolgáltatás nem terjed ki
a közvetlenül az Ügyfél által teljesítendő számviteli és adókötelezettségek ellátására. A felek a
szolgáltatás és az adókötelezettségek teljesítése során együttműködésre kötelesek.

5.1. Könyvviteli szolgáltatások

5.1.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások

a) Könyvvezetés az Ügyfél jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel
rendszerében:
aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése.
ab) Vevők analitikus nyilvántartása.
ac) Szállítók analitikus nyilvántartása.
ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása
ae) Év végi zárás
b) Beszámoló összeállítása, elkészítése az Ügyfél jogállása szerint meghatározott formában:
ba) Mérleg elkészítése.
bb) Eredmény-kimutatás elkészítése.
bc) Kiegészítő melléklet elkészítése
c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt. IX. Fejezet)
d) Sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet)
da) Előtársasági beszámoló elkészítése
db) Átalakulás számviteli feladata

5.1.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok

a) Számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása, megőrzése.
b) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése
c) Házipénztár vezetése, pénzkezelés, nyilvántartás, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek.
d) Készletnyilvántartás.
e) Leltározás.
f) Pénzügyi nyilvántartások vezetése.
g) Üzleti jelentés elkészítése, nonprofit szereveteknél közhasznúsági jelentés elkészítése
h) Számviteli szabályzatok elkészítése, módosítása.
i) Könyvvizsgáló választása, megbízása kötelező könyvvizsgálat esetén.
j) A beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket
megalapozó következtetések levonása.

5.2. Adózási szolgáltatások

5.2.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások

a) adómegállapítás:
aa) az Ügyfél aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége
összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről
tájékoztatás az Ügyfél részére az adófizetési határidő előtt,
b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása:
ba) Havi bevallás (Art. 31.§/2/)
bb) Áfa bevallás az Ügyfélre irányadó bevallási időszak szerint.
bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai.
bd) Munkáltatói Szja bevallás.
bd) Egyéb adók bevallása.
c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása
d) Adónyilvántartások vezetése:
da) Levont adók, járulékok nyilvántartása.
db) Áfa nyilvántartás vezetése.
d) Adatszolgáltatás:
da) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás.
db) NENYI adatszolgáltatás.
dc) Magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatás.
dd) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.
e) Helyi adó bevallása:
ea) Helyi iparűzési adó bevallása .
f) Adófolyószámla egyeztetés.
g) Közreműködés a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában

5.2.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek

a) Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek (Art. 16-23.§) – kivéve a foglalkoztatottak
bejelentését,
b) Helyi adó bejelentkezés, bejelentés, változás-bejelentés.
c) Nyilatkozattétel,
d) Adófizetés és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés.
e) Bizonylat kiállítása és megőrzése,
f) Pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek
g) Adólevonás, adóbeszedés,
h) Bankszámlanyitás.
i) Gépkocsihoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás)
j) Szokásos piaci ár nyilvántartása.
k)Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése. i) Alkalmi
munkavállalókkal
kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.

5.3. Bérügyviteli szolgáltatások

5.3.1. A Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások

a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatás kötelezettségek teljesítése a megbízótól
kapott információk alapján.
b) OEP bejelentések teljesítése.
b) Kilépő dolgozók iratainak, igazolásainak kiadása.
c) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése az ügyfél által megadott
adatok alapján.
d) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése a megadott jelenléti ívek szerint.
e) A levont adók, járulékok nyilvántartása.
f) Adóigazolások elkészítése.
g) Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé.

5.3.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok

a) Munkaügyi nyilvántartások vezetése, jelenléti ívek vezetése.
b) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások
írásba foglalása.

5.4. Ügyfélszolgálat

5.4.1. A Könyvelő Iroda az Ügyféllel történő kapcsolattartásra, az átadás- átvételi cselekmények
lebonyolítására, az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra, a teljesítéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására Ügyfélszolgálatot tart fenn. Az Ügyfélszolgálat keretében a Könyvelő Iroda könyvelőés bérszámfejtő munkatársa az Ügyfél vállalkozást érintő könyvvezetési, számviteli, pénzügyi, adózási, bérszámfejtési és társadalombiztosítási kérdésekben a napi ügyviteli munka és bizonylatolás körében jogosultak tájékoztatásra, ez a jogosultság az adózási kérdések érdemi eldöntésére nem vonatkozik. Ezen ügyfélszolgálati tanácsadás, tájékoztatás havi 2 óra időkeretben díjmentes, illetve alapdíjban foglalt összeg. A Könyvelő Iroda adótanácsadásra, pénzügyi tanácsadásra jogosult kizárólagos képviselője csak erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatárs, vagy vezető lehet. Az Ügyfélszolgálati tájékoztatás nem terjed ki az Ügyfél alkalmazottjaira, szerződéses partnereire, a
nem könyvvezetési, nem adózási kérdésekre.

5.4.2. Az Ügyfélszolgálat helye a Könyvelő Iroda székhelye (telephelye).

5.4.3. Az Ügyfélszolgálat szolgáltatásait az Ügyfél munkanapokon, munkaidőben (8-18 óra) veheti
igénybe. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy munkaszüneti napokon és munkaidőn kívül az
Ügyfélszolgálat részlegesen működik.

5.5. Tanácsadás

5.5.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére igény szerint adó- pénzügyi-, könyvviteli pályázati
tanácsadást vállal – külön díjazás ellenében. Tanácsadásra kizárólag a Könyvelő Iroda erre kifejezett
felhatalmazással rendelkező munkatársa, vagy a vezetője jogosult. Az összetett, több területet érintő
vagy jelentős kihatású kérdésekben a tanácsadást írásban kell kérnie a megválaszolandó kérdések
megadásával, amelyre a Könyvelő Iroda írásban adja meg a választ. Az iroda a tanácsadás elvégzéséhez
külső szakértők (pl. ügyvéd) bevonására jogosult, melynek díja az ügyfelet terheli.

5.5.2. A Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével
jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során
minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

5.5.3. A Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§/2/ bekezdése alapján az ellenszolgáltatás hiányára
– a kártérítési felelősségét kizárja az Ügyfél részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló
magatartás alapján ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, és Tanácsadás szolgáltatásokból
eredő károkért.

5.6. Állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

5.6.1. A Könyvelő Iroda a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén az Art. rendelkezései szerint
ellátja az Ügyfél állandó meghatalmazotti képviseletét az adóhatóság előtt az alábbi feltételekkel.

5.6.2. A Könyvelő Iroda jogosult az állandó meghatalmazást önállóan bejelenteni az adóhatóság
részére, valamennyi ügycsoportra, vagy meghatározott ügycsoportokra. A bejelentésről az adóhatóság
értesíti az Ügyfelet. Csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozó állandó meghatalmazás esetén a be
nem jelentett ügycsoportokra vonatkozó kötelezettségek teljesítése az Ügyfél feladata és felelőssége.

5.6.3. Az állandó meghatalmazás bejelentésével a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a
meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt
megállapított mulasztási bírság a Könyvelő Irodát terheli. Mentesül a mulasztási bírság alól, ha
bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy
hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Az Ügyfél
tudomásul veszi, hogy a Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság előtt saját felelőssége kimentésére,
bizonyítékok előterjesztésére – és ez azzal a következménnyel járhat, hogy az adóhatóság a mulasztási
bírságot az Ügyfél terhére állapítja meg. Az Ügyfélre így kiszabott mulasztási bírság nem hárítható
vissza a Könyvelő Irodára.

5.6.4. Az Ügyfél köteles a könyvelési szerződésből eredő kötelezettségeit – iratátadás, adat és
információszolgáltatást – akként teljesíteni, hogy a könyvelő iroda az állandó meghatalmazotti
kötelezettségeit az adóhatóság felé határidőben teljesíteni tudja. Ha irat- és információszolgáltatás a
határidőben nem volt teljeskörű – a határidőben a Könyvelő Iroda jogosult volt a rendelkezésre álló
iratok, információk alapján eljárni. Az Ügyfél a saját mulasztására visszavezethető
jogkövetkezményekért felel.

5.6.5. A Könyvelő Iroda jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást az Ügyfél felé
azonnali hatállyal írásban felmondani, egyidejűleg a megszűnését az adóhatóság felé önállóan
bejelenteni, amennyiben az Ügyfél a Könyvelő Irodával fennálló bármely kötelezettségének – különösen
bizonylatok átadása, együttműködési kötelezettség, könyvelési díj fizetése – _ nem tesz eleget. Az
állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével az Ügyfélnek az állandó
meghatalmazással érintett adókötelezettségeit magának kell teljesítenie, mulasztás esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyféllel szemben szabja ki. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a bejelentetett ügycsoportokban a Könyvelő Iroda szolgáltatási feladata és felelőssége az Ügyfél irányában is megszűnik. Az állandó meghatalmazás megszűnése és adóhatósági bejelentése nem érinti a felek közötti könyvelési szerződés fennállását. Amennyiben az Ügyfél a szerződéses kötelezettségeit teljesíti az állandó meghatalmazotti feladatok ellátására új megbízást adhat, amely a Könyvelő Iroda elfogadásával válik hatályossá.

5.6.6. A felek közötti könyvelési szerződés megszűnése egyben az állandó meghatalmazás megszűnését
is jelenti. A Könyvelő iroda a könyvelési szerződés megszűnésével jogosult az adóhatóság felé az
állandó meghatalmazása megszűnésének önálló bejelentésére.

5.6.7. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő
Iroda – a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – az adóhatósági előtti állandó meghatalmazás
visszavonja és megszűnését az adóhatóságnak bejelenti.

5.7. Eseti képviselet

A Könyvelő Iroda közreműködik az Ügyfél adóellenőrzésében, eseti megbízás alapján ellátja
képviseletét az adóhatóság előtt a hatósági eljárásban.

5.8. Opcionális szolgáltatások

5.8.1. Csak a Könyvelési szerződés kifejezett kikötése esetén tartozik a Könyvelő Iroda feladat- és
felelősségi körébe az Ügyfelet érintő alábbi szolgáltatások ellátása, kötelezettségek teljesítése különösen:

a) Jövedéki ügyek.
b) Vámügyek.
c) Külkereskedelmi szolgáltatások.
d) Fordítás, tolmácsolás.
e) Személyzeti tanácsadás (HR)
f) Szervezetfejlesztés
g) Befektetési tanácsadás
h) Minőségbiztosítás
i) Pályázatfigyelés, pályázatírás.
j) Hitelügyintézés.
k) Közbeszerzési tanácsadás.
l) Munkavédelmi kötelezettségek.
m) Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek.
n) Tűzvédelmi kötelezettségek.
o) Üzletnyitás-, telepengedélyezés, ÁNTSZ engedélyezése.
p) Környezetvédelmi kötelezettségek. k)
Statisztikai kötelezettségek teljesítése.

5.8.2. Nem képezi a könyvelési szerződés és szolgáltatás tárgyát az Ügyfél Társasági Szerződésében,
Alapító Okiratában, Alapszabályában foglaltak betartása, továbbá Ügyfél anyagi-, pénzügyi-,
gazdálkodási tevékenysége, tagsági-, alkalmazotti jövedelmeinek szétosztása, felhasználása, harmadik
személyekkel szemben vállalt kötelezettségei, illetve ezekkel tartott kapcsolata és annak formája,
érvényesítése, a munkáltatói jogok és kötelezettségek betartása, a vállalkozói díjak és árak képzése,
alkalmazása, a kimenő számlák elkészítése, a számlázási, a nyugtaadási szabályok érvényesítése, a
követelések behajtása. Ennek megfelelően a Könyvelő Iroda nem rendelkezik az Ügyfél anyagi- és
pénzügyi eszközei felett. Nem képezi jelen szerződés tárgyát az Ügyfél vállalkozási/tevékenységi körén
kívül álló, de azzal összefüggésben lévő, a vállalkozás tagjaival és alkalmazottjaival, vagy azok más
cégeivel kapcsolatos egyéb adókötelezettséggel, adatszolgáltatással járó feladatok elvégzése. Nem
képezi a szerződés és a szolgáltatás tárgyát az Ügyfél pénzügyi, banki átutalási bizonylatainak postázása, egyéb más előírt analitikus nyilvántartás vezetése. Például értékpapír-nyilvántartás, elszámolási előlegek nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, (pl. nyugtatömbökről,
számlákról), jövedéki nyilvántartás, gépkocsik útvonal-nyilvántartásának vezetése, ár nyilvántartás
készítése, tárgyieszköz-leltár készítése, stb.

5.8.3. Nem tartoznak a Könyvelő Iroda feladat- és felelősségi körébe az ügyvédi szolgáltatások: jogi
tanácsadás, okiratok készítése, cégalapítás, bírósági képviselet stb.

5.9. A szolgáltatások teljesítési helye

A Könyvelő Iroda a szolgáltatásait a székhelyén, telephelyein teljesíti, az Ügyfél székhelyén,
telephelyén rendszeres, folyamatos megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles, csak a Könyvelési
szerződés kifejezett kikötése esetén.

5.10. Jogi tájékoztatás

A Könyvelő Iroda tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a gazdasági tevékenysége, az egyes gazdasági ügyletek
megkötése, teljesítése során az alapvető számviteli és az adózási alapelvek betartása az Ügyfélre
hátrányos adózási jogkövetkezmények elkerülése miatt kiemelten fontos adózói kötelezettség. Az
Ügyfél e tájékoztatást a könyvelési szerződés és jelen ÁSZF aláírásával tudomásul veszi.

5.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek

Az Ügyfelet, mint gazdálkodót a Számviteli törvényben és végrehajtási jogszabályban meghatározott
számviteli kötelezettségek terhelik. Egyéni vállalkozók könyvviteli kötelezettségeit az Szja törvény
tartalmazza. A Számviteli törvény rendelkezése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos
karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy
a felelős. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak
állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági
műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban
rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat
alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre
(eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a
valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi
követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A számviteli bizonylat adatainak
alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztések/ a
világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatok alaki kellékeit a Számviteli törvény és az Áfa
törvény tartalmazza.

5.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek

Az Ügyfél, mint gazdálkodó tevékenységére vonatkozó adókötelezettségeket az adótörvények
tartalmazzák, amelyek évente, vagy év közben is változhatnak. Értékhatárok elérésével az adózót
bejelentési kötelezettségek terhelhetik, általában év végén van mód eltérő adózási módok választására,
a határidők elmulasztása jogvesztő lehet. Az adóbevallási és adófizetési határidőket az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCIII. törvény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A saját tevékenységre vonatkozó
adójogszabályok és változások figyelemmel kisérése, alkalmazása, a gazdálkodási adatok értékelése és
a szükséges döntések meghozatala az Ügyfél kötelezettsége. Egyes adótörvények minden adózóra
kötelező érvényű alapelveket határoznak meg, amelyek lényege a következőképpen foglalható össze.
Az adótörvények alkalmazásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi
tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás
szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos
piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból
a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt
vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.
A törvény előírja, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az
adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy
más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. A társasági adóban
és a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését
eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg
érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma
megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. A törvény szerint az alkalmazhatóságot, illetőleg az
érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az
állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet
alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek,
ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A törvény szerint a nem a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerülő költségek, ráfordítások nem számolhatók el, növelik az adóalapot.
Költségelszámolás csak szabályszerű számla alapján lehetséges. Az általános forgalmi levonásának
tárgyi feltétele a számla illetve a törvényben meghatározott további okiratok. Az Áfa törvény
meghatározott termékekre és szolgáltatásokra levonási tilalmat és korlátozásokat állapít meg, illetve
egyes tevékenységekre eltérő adózási módokat tartalmaz. A foglalkoztatási jogviszonyokhoz a
törvényben írtak szerint – egyéb kötelezettségek mellett – bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek
kapcsolódnak.

6. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA,

HATÁRIDŐK

6.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által átadott számviteli bizonylatokat dolgozza fel. Az ügyfél a
gazdasági tevékenysége során keletkezett valamennyi számviteli bizonylat határidőben történő
hiánytalan átadására köteles. Az átadás helye a Könyvelő Iroda székhelye (telephelye). Az ügyfél a vevő
számláit illetve a banki bizonylatait átadhatja, az online számlázó illetve banki felület megosztásával is.
Az Ügyfél szavatolja, hogy a szerződés teljesítése során az általa szolgáltatandó számviteli bizonylatok,
adatok, információk tartalma a valóságnak megfelelnek. Ha az ügyfél egy gazdasági ügylethez tartozó
összes számviteli bizonylatot kapcsolódó szerződéseket, egyéb iratot nem adja át, a Könyvelő Iroda
jogosult a rendelkezésére álló számviteli bizonylatok és adatok alapján eljárni.

6.2. Számviteli bizonylat minden olyan az Ügyfél, mint gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a
gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által
kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat,
bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai
vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását)
támasztja alá (Sztv. 166.§/1/).

6.3. Az Ügyfél a számviteli bizonylatokat rendszerezve, előkészítve – az átadásra kerülő egyes
bizonylatok egyedi azonosítóit tartalmazó iratjegyzéken köteles átadni a Könyvelő Iroda részére. Az
iratjegyzéken a Könyvelő Iroda munkatársa aláírásával igazolja az ott feltüntetett számviteli bizonylatok
átvételét. A tételes iratjegyzék mintáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. Az iratjegyzék kitöltése az
Ügyfél feladata. Amennyiben az Ügyfél a tételes iratjegyzéket nem alkalmazza, őt terheli az átadás
időpontjának és annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat átadása a Könyvelő Iroda
részére megtörtént.

6.4. A számviteli bizonylatok előkészítése – a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 9. § (2) szerint
egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett Ügyfél esetében – a könyvelendő alapbizonylatok
időrendbe szedett, csoportosított összerendezését és minden szükséges információt biztosító ide
vonatkozó okmányokkal, szerződésekkel való felszereltségét jelenti. A nem kellően bizonylatolt
gazdasági események, hiányzó iratok, okmányok és szerződések miatti hiányos, vagy téves
könyvelésből adódó következményeket Ügyfél vállalja magára. A könyvelési bizonylatok egyértelmű
azonosításában a felek együttműködnek. A nem magyar nyelven készült bizonylatok esetében az Ügyfél
köteles annak tartalmi fordítását magyar nyelven feltüntetni és azt aláírásával igazolni. A Könyvelő
Iroda előtt ismeretlen megállapodások, levelezések miatti helytelen értelmezésből és hiányos
könyvelésből adódó következmények az Ügyfelet terhelik.

6.5. Az átadásra kerülő számviteli bizonylatok (könyvelési anyag) csoportosítása a következő
Banki bizonylatok (Eredeti bankkivonatok, bankivonatok digitális formában pdf. és
xml. és vagy csv. formátumban)
Pénztári (készpénzes) bizonylatok (kimenő és bejövő készpénzes számlák, bevételi, kiadási pénztárbizonylatok illetve egyéb készpénzforgalmat érintő bizonylatok (pl.
bérkifizetési bizonylat), készpénz felvételi vagy befizetési bizonylatok digitális formában pdf. és xml. és vagy csv. formátumban)
Vevő számlák (átutalásos vevők – kimenő számlák) digitális formában pdf. és xml. és vagy csv. formátumban)
Szállítók számlái (átutalásos szállítók – bejövő számlák)
Vegyes (az előzőekhez nem tartozó) könyvelési bizonylatok (kompenzációk, kártérítési
jegyzőkönyvek, bónuszelszámolások stb.)

Késedelem esetén az alapdíjakra 20 % felár kerül felszámításra.

6.6. A bér- és jövedelem-elszámolás elvégzéséhez az Ügyfél gépi adatfeldolgozásra alkalmas elszámoló
lapot ad havonta minden dolgozójáról a III/1. pontban meghatározott határidőre^ Ennek az
adatszolgáltatásnak a helyes bérszámfejtéshez szükséges minden adatot tartalmaznia kell. Új dolgozó
felvételét Ügyfél a felvételt követően azonnal munkaügyi felvételi lapon köteles közölni. E nélkül a
Könyvelő Iroda csak hiányos bérjegyzéket, elszámolást és nyilvántartást tud készíteni, nem áll
módjában a dolgozót az adóhivatalhoz bejelenteni. A hiányos elszámolás elkerülése érdekében a
Könyvelő Iroda által tett intézkedések (telefon, fax, stb.) költségkihatásait az Ügyfél megtéríti.

6.7. A Könyvelő Iroda az Ügyfél által megadott költséghelyek vagy más gyűjtési szempontok szerinti
bontásban havonta bérjegyzéket készít, a közölt költséghelyenként bérfeladást biztosít, a bérfizetéshez
banki átutalási jegyzéket készít elő. A kilépő dolgozók részére az Ügyfél utasítása alapján a Könyvelő
Iroda állítja ki a szükséges és előírt igazolásokat.

6.8. A számviteli bizonylatok átadásának határideje:
Könyvelési bizonylatok határideje: a tárgyhónapot követő hónap 5. (ötödiké) napja

Bérszámfejtési bizonylatok határideje: a tárgyhónapot követő hónap 2. (második) napja.
Táppénzes iratok átadási időpontja: a tárgyhónapot követő hónap 2. (második) napja.
Év végi leltárak átadási időpontja: minden év január 20.-a(előző évre vonatkozó leltár)
Az ügyfél a könyvelési anyagokat, személyesen 0-24 órában, postán, futárszolgálaton keresztül
vagy digitalizált formában, a számára díjmentesen biztosított tárhelyen, megosztással tudja a
könyvelő irodához eljuttatni.

A 3 (három) napot meghaladó késedelmes, illetve hiányos átadás, vagy e szerződési pontban foglalt
előírásaitól eltérő előkészítés és iratkezelés következményeiért, többletköltségekért az Ügyfelet
terheli a felelősség. A többletköltségek díját a 2 számú melléklet tartalmazza. A többletköltségek
kiszámlázása automatikusan történik.

Késedelmes vagy hiányos adatszolgáltatás esetén (határidő elött 48 óráig nem érkezik be az adat)
a könyvelő iroda mentesül a hivatalos határidők betartása alól. A megrendelő tudomásul veszi,
hogy a késett vagy hiányos adatszolgáltatásból adódó határidő be nem tartása esetén, nem léphet
fel kártérítési igénnyel a könyvelő irodával szemben.

6.9. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda feladatkörébe tartozó szolgáltatások elvégzéséhez a számviteli
bizonylatokon túl a feldolgozáshoz szükséges adatokat, információkat, tájékoztatásokat is írásban
biztosítja.

6.10. A Könyvelő Iroda kizárólag az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányok, iratok,
felhasználásával végzi,. mindenkor figyelemmel a rendelkezések pontos betartására. A munka elvégzése
során az Ügyfél adhat utasításokat is, de ha azok szakszerűtlenek lennének a Könyvelő Iroda erre a
tényre Ügyfelet figyelmeztetni köteles. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére az Ügyfél ragaszkodik
utasításához, vagy e szerződéstől eltérő eljárás alkalmazásához, úgy azt az elszámolás alapjául szolgáló
bizonylaton köteles elrendelni. Amennyiben ragaszkodik kérése végrehajtásához, úgy a Könyvelő Iroda
vagy felmondhatja e szerződést, vagy pedig eljárása az Ügyfél felelősségére és kárára történik. Az
Ügyfél részéről utasításokat csak a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képviselője adhat.

6.11. A Könyvelő Iroda a részére feldolgozásra átadott számlák, okmányok, bizonylatok, egyéb adatok
helyességét csak és kizárólag számszaki és formai szempontból ellenőrizheti, tartalmi ellenőrzési joggal
nem rendelkezik. A számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadása előtt az Ügyfél köteles a
bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálatát elvégezni. Az átadás a Könyvelő Iroda felé igazolja, hogy
az Ügyfél e kötelezettségének eleget tett, és az átadott számviteli bizonylatok feldolgozhatók. A
számviteli bizonylatok tartalmi megfelelősségéért, hitelességéért az Ügyfél felel.

6.12. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő
Iroda az esedékes átadási határidőben a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét az Ügyféltől
– a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – megtagadja. Ezesetben a számviteli bizonylatok
feldolgozásáról az Ügyfél maga köteles gondoskodni.

6.13. A Könyvelő Iroda a feldolgozásra átvett számviteli bizonylatokat a feldolgozást követően, de
legkésőbb tárgyévet követő júliusig visszaadja az Ügyfélnek. Amennyiben az Ügyfél a részére kiadandó
iratok átvételéről tételes iratjegyzéket nem vesz fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy meghatározott
számviteli bizonylat, bevallás, szerződés egyéb irat kiadása, visszaadása részére nem történt meg. A
tárgyévet követő augusztustól az Ügyfél irattárolási díj megfizetésére kötelezett, a díjat a 2 számú
melléklet tartalmazza.

6.14. Az Ügyfél a számviteli bizonylatok adatait feldolgozásra elektronikus úton is átadhatja. Ez esetben
az átadás időpontja az a nap, amikor az elektronikus küldemény a Könyvelő Iroda számítógépes
rendszerébe megérkezik. Az Ügyfél felelősségi körébe tartozik az adattovábbítás biztonságának
biztosítása. A Könyvelő Iroda nem felel azért, ha az elektronikusan továbbított adatok egyáltalán nem,
hibásan, vagy sérülten érkeznek meg. Nem felel a Könyvelő Iroda azért, ha az internetes hálózat
működése során a továbbított adatok jogosulatlan harmadik személyek javára esetlegesen ismertté
válhatnak. A Könyvelő Iroda nem felel a szolgáltatók rendszerében bekövetkezett üzemzavarokért.

7. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.1. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy vállalkozását, szervezetét terhelő adókötelezettség esedékességi
határideje előtt (ez az NAV által kezelt adók, társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a
tárgyhónapot követő hónap 12. és 20. napja.) személyesen intézkedik a kötelezettségek pénzügyi
rendezéséről.

7.2. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy a vállalkozását érintő adatokban bekövetkező változásokról azonnal
és írásban, legfeljebb 5 (öt) napon belül értesíti Könyvelő Irodát, hogy az a szükséges intézkedéseket
időben megtehesse. Ilyen adatok például (nem teljes körűen): új bankszámla nyitása, régi bankszámla
megszüntetése, a társasági szerződés módosítás, tisztségviselők változása, tag halála, kilépése, új tag
belépése, új tevékenység bevezetése, telephely megnyitása, bezárása, munkavállalók beléptetése,
kiléptetése stb. változások.

7.3. A Könyvelő Iroda az Ügyfél kérése alapján, részére a könyvelt adatok bármelyikéről, azok
csoportjáról, értékadatairól információt ad.

7.4. A Könyvelő Iroda által vezetett könyvelés ellenőrzésére, felülvizsgálatára az Ügyfél jogosult és
köteles is egyben. A feltárt hibák rendezésére a Könyvelő Iroda soron kívül kötelezhető.

7.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a kötelező számviteli szabályzatok elkészítéséről. Amennyiben az
Ügyfél nem rendelkezik saját számvitel-politikával, az Ügyfél külön megbízása és díjfizetése mellett a
Könyvelő Iroda elkészíti. Megbízás és Számviteli politika hiányában a Könyvelő Iroda a saját maga
számlarendje szerint, a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon végzi a könyvelést.

8. KAPCSOLATTARTÓK

8.1. Az Ügyfél a könyvelési szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a szerződés
teljesítésében a képviseletében közreműködnek. A közreműködőkre a Könyvelő Iroda köteles elvégezni
a törvényben azonosítási feladatokat. Utasítási joga csak az Ügyfél cégjegyzékbe bejegyzett
képviselőjének, illetve az általa erre külön írásban meghatalmazott kapcsolattartónak van. A
kapcsolattartók nyilatkozatait a Könyvelő Iroda az Ügyfél által tett nyilatkozatnak tekinti mindaddig,
amíg a kapcsolattartói megbízás visszavonását az Ügyfél a Könyvelő Irodának be nem jelenti.

8.2. A Könyvelő Iroda részéről az Ügyféllel való kapcsolattartásra a Könyvelő Iroda munkatársai
jogosultak. Érdemi döntésekre meghozatalára, adótanácsadásra csak a kijelölt munkatárs, illetve a
Könyvelő Iroda vezetője jogosult. A kapcsolattartóval bármilyen formában: szóban, levélben, emailben – közölt értesítések, tájékoztatások az Ügyféllel közölt értesítésnek, tájékoztatásnak
minősülnek. A Könyvelő Iroda korlátozás nélkül jogosult az Ügyfélre vonatkozó minden tájékoztatást,
közlést bármely kapcsolattartónak megtenni.

8.3. Amennyiben az Ügyfél gazdasági társaság tagjai nem kapcsolattartók, és meghatalmazással sem
rendelkeznek, a Könyvelő Iroda előtt a társaság ügyeiben nem járhatnak el, részükre tájékoztatást,
iratbetekintést a Könyvelő Iroda csak az ügyvezető külön írásos meghatalmazása alapján adhat.
Ugyanez irányadó minden más harmadik személy vonatkozásában – a törvényes jogkörben eljáró
hatósági személyek kivételével.

9. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

9.1. Az Ügyfél a Könyvelő Iroda szolgáltatásai ellenében az alábbi feltételek szerinti díjfizetésre köteles.

9.2. A Könyvelő Iroda díjszabását a 2. számú Melléklet tartalmazza.

9.3. A könyvelési szerződésben a felek havi átalánydíjban is megállapodhatnak.

9.4. A Könyvelő Iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult
munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1
órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

9.5. A Könyvelő Iroda a szolgáltatási díját évente jogosult egyoldalúan módosítani, figyelemmel az
Ügyfél könyvelési anyagának mennyiségére, tételszámára, tevékenységének nagyságára, árbevételi és
létszám adataira, a telephelyek számának változására, új tevékenység indítására, TB kifizetőhely
létrehozására, megszüntetésére és a számviteli szektor általános bérszínvonal változására. Abban az
esetben, ha az előző évhez képest a változás nem éri el, és nem haladja meg a 5 %-ot, a díjak csak az
inflációs mértékkel növelhetők. Az egyoldalú díjnövelésről a Könyvelő Iroda értesíteni köteles. Ha az
Ügyfél az értesítéstől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást
részéről elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben az Ügyfél az egyoldalú szerződés módosítás
következtében nem kívánja a Könyvelő Iroda szolgáltatásait igénybe venni, jogosult 30 napos
határidővel a Könyvelő Irodával kötött szerződést felmondani.

9.6. Felek úgy állapodnak meg, hogy azok teljesítési időpontjául a tárgyhónap utolsó napját fogadják el.
A Könyvelő Iroda jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni.
Késedelmes fizetés esetén az Ügyfél évi 5 % késedelmi kamatot köteles fizetni.

9.7. A Könyvelő Iroda a számlájának 60 napon túli késedelmes kiegyenlítése esetén jogosult az Ügyfél
aktuálisan esedékes leadandó számviteli bizonylatainak feldolgozásra való átvételét megtagadni. A
bizonylatok átvételének megtagadásával egyidejűleg a Könyvelő Iroda jogosult az adóhatóság felé
fennálló állandó meghatalmazása azonnali hatályú felmondására is, és ez alapján egyidejűleg az állandó
meghatalmazás megszűnésének egyoldalú bejelentésére az adóhatóság részére. A számviteli
bizonylatok átvételének megtagadása esetén azok feldolgozásáról, és a folyamatos könyvviteli és
adókötelezettségei teljesítéséről az Ügyfél maga köteles gondoskodni. Ha a hátralékos díjtartozást és
késedelmi kamatát az Ügyfél nem egyenlíti ki a számla szerinti fizetési határidő követő 90. napot
követően a Könyvelő Iroda jogosult a könyvelési szerződés azonnali hatályú megszüntetésére.

9.8. A Könyvelő Iroda az Ügyfél 60. napot meghaladó díjhátraléka esetén jogosult megkövetelni az
Ügyféltől, hogy a hátralékos és a jövőben lejáró díjfizetésre nyújtson biztosítékot. Az Ügyfél köteles a
biztosíték nyújtásáról a Könyvelő Iroda felhívása esetén azonnal gondoskodni. A biztosíték nyújtásáig
a Könyvelő Iroda jogosult az esedékes számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét megtagadni,
és a saját ügyfélkapuján levő adóhatósági állandó meghatalmazását felmondani és. ezt az adóhatóságnak azonnali hatállyal bejelenteni. A Könyvelő Iroda jogosult eldönteni – az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy milyen biztosítékot követel, s ezt milyen értékben fogadja el fedezetként. A
Könyvelő Iroda követelésének biztosítására különösen az alábbi jogi biztosítékokat alkalmazhatja:
a) Óvadék
b) Készfizető kezesség
c) Vételi jog.

9.8.1. Óvadék
Ha a Könyvelő Iroda követelésének fedezetéül az Ügyfél vagy a javára kötelezettséget vállaló harmadik
személy tulajdonában álló, és a Könyvelő Irodának átadott pénz, vagy értékpapír (óvadék) szolgál, az
óvadék az Ügyfél Könyvelő Irodával szemben fennálló tartozásai, valamint e fizetési kötelezettség
késedelmes teljesítése esetén járó késedelmi kamat és az esetleges végrehajtás vagy más a
jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek megfizetését biztosítja és az Ügyfél, illetve az óvadékot nyújtó
harmadik személy hozzájárul ahhoz, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféllel szembeni követeléseit az
óvadékból közvetlenül kielégítheti. Az óvadékba – ellenkező kikötés hiányában – beleszámít az óvadék
haszna is. Az óvadék akkor szűnik meg, ha az Ügyfél a Könyvelő Irodával szemben bármilyen jogcímen
fennálló tartozását és annak járulékait teljes egészében megfizette. A Könyvelő Iroda az óvadék
megszűnésekor köteles azt az Ügyfélnek visszaadni.

9.8.2. Készfizető kezesség
A Könyvelő Iroda az Ügyfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes
állítását igényelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély illetve olyan jogi személy,
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely az Ügyfél
tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, írásban vállalja, hogy az Ügyfél helyett
esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) az Ügyfél helyett megfizetni,
tekintet nélkül arra, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféltől a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető
kezesség). Amennyiben az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti a Könyvelő Irodával szemben fennálló
fizetési kötelezettségét a Könyvelő Iroda az Ügyfél értesítése nélkül jogosult a követelést a kezessel
szemben érvényesíteni.

9.8.3. Vételi jog
A Könyvelő Iroda igényelheti, hogy az Ügyfél vagy biztosítékot nyújtó fél a vagyontárgyra eladóként
kössön vele vagy az általa kijelölt személlyel vételi jogot alapító szerződést, amelynek alapján a
Könyvelő Iroda jogosulttá válik arra, hogy a vagyontárgyat egyoldalú jognyilatkozattal a szerződésben
meghatározott vételárért megszerezze. A Könyvelő Iroda vételi joga gyakorlására harmadik személyt is
kijelölhet. A Könyvelő Iroda, vagy a vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy a vételi jogot
egyoldalú, az eladóhoz ajánlott levélként elküldött nyilatkozatával gyakorolhatja, a vételár megfizetése
a vételi jogot alapító szerződésben foglal ak szerint és határidőben a Könyvelő Irodának illetve a vételi
jog gyakorlására kijelölt harmadik személynek az eladóval szembeni követelésébe való beszámítása
mellett történik. A vagyontárgy tulajdonjoga a Könyvelő Iroda vagy a
vételi jog gyakorlására kijelölt harmadik személy egyoldalú nyilatkozatának közlése napján, ingatlan
esetében a tulajdonjog ingatlan – nyilvántartási bejegyzésével száll át a Könyvelő Irodára, vagy a vételi
jog gyakorlására kijelölt harmadik személyre.

10. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

10.1. Az Ügyfél, illetve képviselője a szerződés aláírásával megadja hozzájárulását a Könyvelő Iroda
részére személyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel:

10.2. A Könyvelő Iroda adatkezelésére, az Ügyfél, és képviselője jogaira és kötelezettségeire a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
(Avtv.) irányadó. Az adatszolgáltatás önkéntes.

10.3. Az adatkezelés célja a könyvelési szerződésbe foglalt szolgáltatások és vállalt kötelezettségek
teljesítése, az Ügyfél illetve képviselőjének azonosítása, az Ügyféllel való kapcsolattartás és
kommunikáció, a Könyvelő Iroda jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott
jogviszony szerinti elszámolás, és a Könyvelő Irodát az Ügyfél vonatkozásában terhelő
adókötelezettségek teljesítése.

10.4. Az Ügyfél, illetve képviselője hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatok:
a) Név,
b) Lakcím,
c) Telefonszám,
d) Mobli telefonszám:
e) E-mail cím,
f) Honlapcím.

10.5. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja
jogszabályi kötelezettségek teljesítése: adószám, adóazonosító jel, TAJ szám, bankszámlaszám stb.

10.7. A Könyvelő Iroda jogosult az Ügyfél és képviselője címére postai úton levelet, elektronikus úton
e-mailt küldeni. A hozzájárulás kiterjed arra, hogy a Könyvelő Iroda hagyományos postai levélben, vagy
elektronikus úton reklámtartalmú küldeményt küldjön az Ügyfél címére.

10.8. Az Ügyfél és képviselője jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Könyvelő Iroda a
személyükkel kapcsolatban kezel.

10.9. A Könyvelő Iroda gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés,
megváltoztatás és nyilvánosságra hozás, törlés továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének
biztosításáról.

10.10. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.)
év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megjelölt személyes adatokat, a Könyvelő Iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles megőrizni. A Számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján a Könyvelő Iroda a saját könyvviteli elszámolását közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, legalább nyolc (8) évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőriznie.

10.11. A természetes személy Ügyfél valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy és a
kapcsolattartók adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az Avtv.
rendelkezései az irányadóak.

10.12. Az Ügyfél nyilvántartott adatait helyesbítheti, továbbá azokról bármikor térítésmentesen
tájékoztatást kérhet, illetve a Könyvelő Irodával fennálló szerződéses jogviszonya megszűnését
követően kérheti a hozzájárulásával kezelt személyes adatai törlését.

10.13. Amennyiben az Ügyfél nem természetes személy, ezen pontok szerinti hozzájárulása a szervezet
név, székhely, telephely, telefonszám, telefaxszám, e-mail cím, internetcím adatainak kezelésére
vonatkozik. A szervezet képviselője mint természetes személy járul hozzá az e pont szerinti személyes
adatai kezeléséhez. Az Ügyfél képviseletében eljáró kapcsolattartók, más képviselők az önkéntes
adatszolgáltatáson alapuló adatkezelési hozzájárulásuk megadásáról külön okiratban nyilatkoznak.

10.14. Az adatkezeléssel érintett személy joga és érvényesítésük
10.14.1. Tájékoztatáshoz való jog
Az érintett személy a törvény alapján tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. (11 .§/1/ a./) Az
érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról,
jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel
összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az
adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb
azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást.
A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási
kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már
megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás
kérése helyesbítéshez vezetett. Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha
azt a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát
közölni. /12.-13. §/

10.14.2. Adathelyesbítéshez és törléshez való jog
Az árintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések
kivételével
– törlését. (11.§/1/ b./) A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
/14.
§ (1)/
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a tv. 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható -, feltéve, hogy a törlést törvény
nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.
A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az
adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való
tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. /14. §-15.§/

10.14.3. Tiltakozási jog
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy
jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;
b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy
tudományos kutatás céljára történik;
c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
Az adatkezelő – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától
számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a
kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést
– beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a
tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a
tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási
jog érvényesítése érdekében.
Amennyiben az érintett az adatkezelő meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől
számított 30 napon belül – a törvény szerint bírósághoz fordulhat. Ha az adatátvevő törvényes jogának
érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, az értesítés közlésétől
számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében – e törvény szerint – bírósághoz
fordulhat az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja. Ha a bíróság az adatátvevő
kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3
napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a határidőn
belül nem fordul bírósághoz. Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény
rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a
tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította. /16/A. §/

10.14.4. Bírósági jogérvényesítés joga
Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a tv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott
személy, az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az
adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A perre az
adatkezelő székhelye (lakóhelye) szerinti bíróság az illetékes. A per – az érintett választása szerint – az
érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti bíróság előtt is megindítható. A perben fél lehet az is,
akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a
tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az automatizált egyedi döntés
megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a tv. 16/A. § (4)
bekezdésében meghatározott személy által kért adat kiadására kötelezi. A bíróság elrendelheti ítéletének
– az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az
adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik. /17. § (1)/

10.14.5. Kártérítéshez való jog
Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem
követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az
adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A törvény szerint
nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan
magatartásából származott /18. § (1)/.

11. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

11.1. A Könyvelő Irodát a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatása teljesítése körében a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI.
törvényben előírt kötelezettségek terhelik.

11.2. A Könyvelő Iroda az Ügyfél, a nevében eljáró személy, a meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre
jogosult személy ügyfél átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) a
törvényben írtak szerint köteles elvégezni. Az Ügyfél képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik,
hogy a saját nevében jár el.

11.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése és az azonosítás során az Ügyfél köteles a Könyvelő
Iroda részére írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját illetőleg a tényleges tulajdonos nevében illetőleg
érdekében jár el (továbbiakban: tényleges tulajdonos). Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása
alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Könyvelő Iroda ismételt
nyilatkozattételre szólítja fel az Ügyfelet.

11.4. Az Ügyfél, képviselője, meghatalmazottja, kapcsolattartója a személyazonosság igazoló
ellenőrzése során a Könyvelő Iroda részére az alábbi okmányok bemutatására köteles:
• magyar állampolgár természetes személy esetén személyazonosság igazolására alkalmas
hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
• külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az
magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy
tartózkodásra jogosító okmánya;
Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 30 napnál nem régebbi okirattal
köteles igazolni, hogy a Cégbíróság vagy más nyilvántartó hatóság bejegyezte, vagy alakuló szervezet
esetén, hogy a bejegyzése folyamatban van.

11.5. A Könyvelő Iroda az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:
a) természetes személy
aa) családi és utónevét (születési nevét),
ab) lakcímét,
ac) állampolgárságát,
ad) azonosító okmányának típusát és számát,
ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

11.6. Az Ügyfél köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Könyvelő Irodát írásban értesíteni.

11.7. Amennyiben az Ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez, képviseleti jog vagy bármely
más tény bizonyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Könyvelő Iroda rendelkezésére, a
Könyvelő Iroda jogosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítását kérni.

11.8 A Könyvelő Iroda az ügyfél átvilágítási kötelezettség teljesítése során tudomására jutott adatokat
illetve okiratokat a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, valamint a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 (nyolc) évig tartja nyilván és őrzi meg.

12. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12.1. A Könyvelő Iroda és az Ügyfél, mint szerződő felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját
gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános – minden olyan tényt, információt, megoldást
vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy
felhasználása a jogosult fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy
veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

12.2. A Könyvelő Iroda az Ügyfélről rendelkezésére álló minden olyan – nem nyilvános – adatot, tényt,
információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére,
gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, ügyfelei, vevői,
szállítói személyére, ezek címadataira, továbbá a Könyvelő Irodával kötött szerződésére vonatkozik
üzleti titokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok
védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás
nélkül – a Könyvelő Iroda minden vezetőjére, és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik
az Ügyféllel kapcsolatos információkhoz a Könyvelő Iroda teljesítése során jutottak hozzá
(alvállalkozó).

12.3. Az Ügyfél a Könyvelő Irodáról rendelkezésére álló minden – nem nyilvános – adatot, tényt,
információt üzleti titokként köteles kezelni. Különösen vonatkozik ez a Könyvelő Iroda által alkalmazott
eljárásrendre, szolgáltatási szabályokra, szabályzatokra, saját nyomtatványokra, és a Könyvelő Irodával
megkötött szerződésre. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – az Ügyfél minden
vezetőjére, és alkalmazottjára, kapcsolattartójára valamint mindazokra vonatkozik, akik a Könyvelő
Irodával kapcsolatos információkhoz a teljesítése során jutottak hozzá.

12.4. Az üzleti titok megtartására kötelezett szerződő fél az üzleti titkot csak akkor adhatja ki harmadik
személynek, ha a) az üzleti titok jogosultja, vagy kapcsolattartója teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, vagy
d) az üzleti titok jogosultjával szemben fennálló követelése eladásához, értékesítéséhez vagy lejárt
követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy
e) külön jogszabály alapján előírja.

13. A KÖNYVELŐ IRODA FELELELŐSÉGE

13.1. A Könyvelő Iroda a szerződésben szolgáltatásai teljesítése során mindenkor a hatályos
jogszabályok előírásai és a szakmai szabályok, szokások szerint, az Ügyfél érdekeinek – az adott
körülmények között lehetséges – figyelembe vételével, a tőle elvárható gondossággal jár el. A Könyvelő
Iroda az általa feldolgozott alapbizonylatokból készített főkönyvi kivonatok, adóalap és adó számítások,
kimutatások, bevallások számszaki helyességéért felelősséget vállal. Az e kötelezettségek
megsértéséből eredő, az Ügyfélnek okozott károkért polgári jogi felelősséggel tartozik.

13.2. A Könyvelő Iroda érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik.

13.3. Ha a Könyvelő Iroda alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben az Ügyfélnek kárt okoz,
munkáltatóként a Könyvelő Iroda felelős.Amennyiben a Könyvelő Iroda a szolgáltatása teljesítése
érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, az _ ő magatartásáért felel. Nem felel a
Könyvelő Iroda, ha a közreműködő harmadik személyt az Ügyfél jelölte ki.

13.4. Adójogviszonyokban az Ügyfél kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell
érteni. Nem minősül kárnak az Ügyfél terhére megállapított, megfizetett adóhiány.

13.5. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában – nem áll fenn az olyan adózási
kérdésekben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem
egyértelmű,jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben gyakori, vagy csak kizárólag APEH
állásfoglalások születnek.

13.6. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi
kötelezettségek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.

13.7. A Könyvelő Iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn az Ügyfél által szolgáltatott, tartalmilag nem
hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Könyvelő Iroda nem felel a számviteli
bizonylatként szolgáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az
okmányokban említett áruk típusáért, mennyiségéért és minőségéért. A Könyvelő Iroda nem felel az
olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következnek be, amelynek az elhárítására vagy befolyásolására
a Könyvelő Irodának nincs lehetősége.

13.8. A Könyvelő Iroda nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Ügyfél az
adózási, számviteli szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak
megfelelően értelmezte, értette. A Könyvelő Iroda az Ügyfél kérésére a szakkifejezések értelmezésével
kapcsolatos tájékoztatást megadja.

13.9. A Könyvelő Iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§/2/ bekezdésére, az ellenszolgáltatás hiányára – a
kártérítési felelősségét kizárja az ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, tanácsadás
szolgáltatásokból eredő károkért.

13.10. Az Ügyfél a kárigénye érvényesítésekor köteles a Könyvelő Iroda rendelkezésére bocsátani a
kártérítési felelősség fennállását igazoló okiratokat. A Könyvelő Iroda ilyen kérése esetén az Ügyfél
kárenyhítésként köteles igénybe venni az adóbírságot, mulasztási bírságot, jogkövetkezményt
megállapító hatósági határozat elleni fellebbezési lehetőséget.

13.11. A könyvelési szerződésből eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven
belül elévül.

14. ÉRTESÍTÉSEK

14.1. A Könyvelő Iroda az Ügyfél részére szóló írásbeli értesítéseket, nyilatkozatokat ajánlatokat és
okmányokat, beleértve a számviteli bizonylatokat is – amennyiben azokat nem személyesen veszik át –
digitális úton arra az email címre küldi meg, amelyet az Ügyfél megadott részére. A Könyvelő Iroda
nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Könyvelő Irodán
kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

14.2. A Könyvelő Iroda által az Ügyfélnek postai úton vagy emailben írásban küldött értesítések,
közlésének időpontja az értesítés Ügyfél általi kézhezvételének napja. A postai úton, a Könyvelő Iroda
által az Ügyfél ismert címére igazoltan megküldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.)
munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem
fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza a Könyvelő Irodához. Az elküldés
időpontjának igazolásául a Könyvelő Iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ezzel egyenértékű, a
posta által kiállított okirat is szolgálhat.

14.3. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat a Könyvelő Iroda Ügyfélszolgálati
helyiségében, vagy a honlapján történő közzététellel, amely esetben a hirdetményt a közzététel napján
kell közöltnek tekinteni.

14.4. A Könyvelő Iroda jogosult az értesítéseket (ideértve különösen a felszólító levelek, valamint a
felmondások kézbesítését is) emailen elküldeni az Ügyfél részére. Az emailben küldött értesítések akkor
tekintendőek kézbesítettnek, amikor a Könyvelő Iroda rendelkezésére áll a mail elküldésének a
visszaigazolása.

14.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok) a felek jogviszonyában a
papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A
szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok
írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. A Könyvelő Iroda által elektronikus úton küldött irat
közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. óráját követően elküldött irat esetén a következő
munkanap. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést a Könyvelő
Iroda számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amelynek időtartama 5 év. Az
Ügyfél az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. Az Ügyfél elfogadja a Könyvelő
Iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt
bizonyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényére, időpontjára, és tartalmára
vonatkozóan.

14.6. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a
korábban megtörtént értesítéshez fűződnek a joghatások. A Könyvelő Iroda jogosult úgy tekinteni, hogy
az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon
belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.

14.7. A Könyvelő Irodához érkezett küldemények – beleértve az elektronikus küldeményeket is –
érkezési idejére a Könyvelő Iroda nyilvántartása az irányadó.

14.8. Az Ügyfél és a Könyvelő Iroda közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés
magyar nyelven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti
bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben
használt fogalmak jelentését a szerződéssel és a magyar jogszabályokkal összhangban kell
meghatározni.

15. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

15.1. A könyvelési szerződés – az azonnali felmondás esetét kivéve – bármelyik fél által 30 napos
felmondási határidővel írásban mondható fel (Rendes felmondás). Az Ügyfél felmondása esetén,
amennyiben a Ügyfél azt a felmondásában (írásban) rögzíti a Könyvelő Iroda köteles elvégezni azokat
a halaszthatatlan, a felmondott szerződésből adódó olyan feladatokat, amelyekkel az Ügyfelet
károsodástól menti meg. Ez esetben a Könyvelő Iroda külön díjtérítésre tart igényt, ami 3 (három) havi
alapdíjjal azonos. Díjazás nélküli munkavégzésre a Könyvelő Irodát a felmondása nem kötelezi.

15.2. Rendkívüli felmondással azonnali hatállyal felmondható a könyvelési szerződés, ha bármelyik fél
a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét megszegi. A Könyvelő Iroda jogosult a szerződés
azonnali hatályú felmondására, ha az Ügyfél a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadási
kötelezettségét nem teljesíti, vagy a könyvelési díjat 60 napon túl sem fizette meg. A rendkívüli
felmondás írásban hatályos.

15.3. A felmondással a könyvelési szerződés a jövőre nézve megszűnik. A megszűnés napja rendes
felmondás esetén a felmondási idő utolsó napja, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás
közlésének a napja.

15.4. A könyvelési szerződés megszűnésével a Könyvelő Iroda adóhatóság előtti állandó
meghatalmazása is megszűnik, amelyet bármelyik fél jogosult önállóan az adóhatóságnak bejelenteni.

15.5. A könyvelési szerződés megszűnése esetén az Ügyfél köteles a megszűnés napján a Könyvelő
Iroda által birtokolt számviteli bizonylatait, iratait, okmányait személyesen, vagy meghatalmazottja
útján a Könyvelő Iroda helyiségében átvenni és onnan elszállítani. Amennyiben az Ügyfél az iratok
átvételére nem a Könyvelő Iroda által ellenjegyzett tételes iratjegyzéket vesz fel, úgy őt terheli annak
bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat, irat nem került kiadásra. Ha az Ügyfél a megszűnés
napján az iratokat nem veszi át, a Könyvelő Iroda jogosult az Ügyfél részére az ő felelőssége és
veszélyviselése mellett postai küldeményként feladni. Ez esetben az iratok kiadását a feladásról szóló
postai irat igazolja.

15.6. A könyvelési szerződés megszűnése esetén a Könyvelő Iroda a könyvelési adatokat tartalmazó
elektronikus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha az
Ügyfél igazolja, hogy rendelkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott,
elektronikusan tárolt adatokat a Könyvelő Iroda kinyomtatva, papíralapon adja át az Ügyfélnek. A
szerződés megszűnését követően a Könyvelő Irodát nem terheli a számítógépes adatállományok
megőrzésének kötelezettsége.

15.7. A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által
meghatározott adóév zárásával kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az
Ügyfelet terhelik.

15.8. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelő Irodával fennálló könyvelési szerződése
megszűnésétől számított 3 éven belül nem köt könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra irányuló
szerződést olyan egyéni, vagy társas vállalkozással, amelynek tulajdonosa, képviselője, vezető
tisztségviselője, tagja vagy munkavállalója, alvállalkozója a megszűnt könyvelési szerződése fennállása
alatt a Könyvelő Iroda alkalmazott munkavállalója volt. E kötelezettsége megsértése esetén az Ügyfél a
Könyvelő Iroda részére a könyvelési alapdíj 3 évi (háromévi), összegének megfelelő mértékű kötbért
köteles fizetni.

16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.1. A könyvelési szerződés bármilyen módosítása írásbeli alakban érvényes.

16.2. A könyvelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatás tárgya szerint a Polgári
Törvénykönyv vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

16.3. A felek a szerződésből eredő jogvitáik intézésére kikötik a Könyvelő Iroda székhelye szerinti
városi / fővárosi kerületi, vagy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.

16.4. Az ÁSZF mellékletei:
1. Tételes iratjegyzék számviteli bizonylatok átadásának Ügyfél általi alkalmazásához.
2. Könyvelő Iroda Díjszabása
3. Meghatalmazás ügyfélkapu használatára
4. Ügyfél azonosítási adatlap

16.5. Az Ügyfél képviselője aláírásával igazolja, hogy az ÁFSZ-t és mellékleteit átvette.

16.6. A Felek ezen ÁFSZ rendelkezéseit elolvasása és kellő értelmezése után, mint akaratukkal
mindenben megegyező helybenhagyólag aláírták.

1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
3. sz. melléklet
4. sz. melléklet